Növényvilág

Ausztria területének kétharmadát a Keleti-Alpok borítják, ezek vonulatai a Központi-Alpok, a a Magas-Tauern , a Déli Mészkő-Alpok és a Bécsi Erdő. Az ország keleti részén fekszik a Kis-Kárpátok hegyvonulata, északon, a Duna mentén terül el a Cseh-masszívum, amely egy része Csehországba és Bajorországba is átnyúlik. A turisták kedvelt helye a Wachau-szoros, amely Melk és Krems városa között fekszik. Érdekes helynek számít az Alpenvorland, ami a Duna és az Alpok északi része között húzódó mezőgazdasági terület. Ausztria alföldjeinek nagy részét a Bécsi-medence (Wiener Becken) alkotja.

A Morvamező, azaz Marchfeld a Duna és a Morva folyó torkolatánál fekszik. Keleten terül el a Pannóniai-alföld, amely egészen a Neusiedler-tóig nyúlik. Az Alpok vonulata nyugatról keletre csökken, ez befolyásolja a közlekedést is. A két legfontosabb átjáró Semmering, amely Mürz és Mur városa között található, és Brenner, ami az Északi-és Déli-Alpokat köti össze. A legmagasabb csúcsok a Központi-Alpokban találatók, és főként kristályos kőzetek alkotják. A hegycsúcsok magasak, az alattuk található völgyek kontrasztjában monumentálisnak tűnnek. Ausztria legmagasabb pontja a Großglockner. Itt található a Fertő-tó, amelynek nagyobb része Magyarországhoz tartozik. További nagy tavak az Attersee és a Bodamsee, amely nagyobb területe már Németországhoz tartozik. Kedveltek a karintiai tavak, a legnagyobb a Wörthersee. A legnagyobb folyó a Duna, amely a Fekete-tengerbe torkollik.