A Vörös-tenger csodája

Egyiptom hallatán elsőre valószínűleg mindenkinek a piramisok, a nagy szfinx és a fáraók jutnak eszébe, pedig ez az ősi ország sokkal több ennél. Persze ha a fáraók földjén járunk a leghíresebb csodákat feltétlen látnunk kell. A gízai nagy piramis monumentalitása elsőre megdöbbenést, majd csodálatot vált ki az emberből. Ez a csodálat a Karnaki templom ősi romjai és a Királyok Völgyének sírkamrái közt is megmarad. A teljes átszellemülést csak a helyi árusok rámenős magatartása akadályozhatja meg, da he tudunk arról, hogy ott az „üzletkötés” kicsit hangosabb és vehemensebb interakciót jelent, akkor fel is tudunk rá készülni, nem igaz?

A régi műemlékek helyszíneit felkeresve érthetjük meg igazán az egyiptomi birodalom hatalmát. Azonban ahhoz, hogy teljes legyen a kép, érdemes látogatást tenni a Kairóiban található Egyiptomi Múzeumba is, ahol a feltárt leletek többségét őrzik. Itt láthatjuk a régi használati tárgyakat, szobrokat, kegytárgyakat és persze a múmiákat. Többek közt II. Ramszesz fáraó múmiáját is. Megdöbbentő élmény a hatalmas, és egykor dicső fáraó parányi, mumifikálódott testét közelről szemügyre venni. Ugyanakkor Tutanhamon érintetlenül megtalált kincsei bizonyítják az ősi birodalom lenyűgöző gazdagságát és csodáját.

Egyiptom sárga homokján lépkedve eltűnődhetünk, vajon milyen lehetett itt az élet akkoriban, milyen hatalmas csodák állhattak még a mai sivatag helyén. Beszippanthatjuk a forró levegővel együtt a történelmet is. Sok minden eltűnt már a régi korokból, azonban a Vörös tenger a mai napig ékíti Egyiptom partjait. Ez a lenyűgözően szép, sós élővilág az ország valódi gyöngyszeme maradt.

Ha elég bátrak vagyunk a búvárkodáshoz, vagy a snorkelezéshez, akkor saját szemünkkel, testközelből csodálhatjuk meg a lenyűgözően tiszta, kék mélységet. Olyan tiszta a víz, oly tisztán el lehet látni a messzi távolba, hogy szinte azt érezhetjük, a levegőben vagyunk, hogy talán nem is úszunk, hanem repülünk ebben a kék édenkertben. Karnyújtásnyira lehetünk a színesebbnél színesebb halakhoz, teknősökhöz, a csodálatos természethez. Ott, abban a varázslatos világban egy pillanatra elfelejthetjük, kik vagyunk, honnan jöttünk. Eggyé válhatunk a természettel és elmerülhetünk a boldogság legtisztább kékjében, miközben gyermeki lelkesedéssel követjük az újabb és újabb, színes rajokban érkező halakat – hogy aztán egy kiadós vacsora és nagy alvás után másnap új csodák kutatására induljunk a korallok és hullámok között…