Az ősi Matera, a barlanglakások városa

Matera Dél-Olaszország eldugott sarkában, Basilicata régiójában található, és 2019-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. A környezetében találhatóak a Földközi-tenger ősemberének legfontosabb barlangjai. Matera sziklái, avagy a Sassi di Matera a város legrégebbi része. A barlangokat a sziklás mészkőbe vájták, és azok 1993. óta a UNESCO Világörökségi Listáján is szerepelnek. Materában nagyon sok bibliai történetű filmet forgattak, többek közt Mel Gibson A passió (2004) c. filmjét, melyben az ókori Sassi szolgált régi Jeruzsálem helyszínéül.

Az egyedülálló ókori Sassi di Matera városa

Matera nemzetközi figyelmet kapott az ókori Sassi di Matera szépségéért. A barlangokat a mai Olaszország első lakott barlangjainak tartják. Mészkőbe vájták őket és némelyik tényleg nem több, mint egy egyszerű lyuk. Az ókori város a világ legszebb városai közé tartozik, egy sziklás szurdok domboldalába épült, amelynek alján egy kis folyó folyik. A szurdok „la Gravina“ néven ismert. A 80-as évekig Sassit a szegények vidékeként ismerték, ahol a lakások többsége üresen állt. Később a helyi vezetés előtérbe helyezte a turizmust és az olasz kormánnyal, a UNESCO-val és Hollywood segítségével, közösen megújították Sassit.

Ma már sok virágzó szálloda, vendéglátóhely és étterem található itt. Ez azt is jelenti, hogy ha Materába érkezel, sok időd lesz a barlangokra. Akár ott is aludhatsz, ehetsz és ihatsz is. A város szélén, Sasso Caveosoban megnézheted a lakatlan barlangokat is, valamint megtudhatod, milyen lehetett ott lakni sok-sok évvel ezelőtt. A város ezen része a legérdekesebb; Matera az egyik legrégebbi, állandóan lakott terület a történelemben. A sziklák másik felén találod az ókori barlangokat, ahol már 7000 évvel ezelőtt is emberek éltek.

Kolostorok és csodálatos barlangtemplomok

Matera városa temérdek keresztény épületet őriz, köztük sziklafalba vájt templomokat is. Több, mint 100 templomot és szentélyt találsz itt, amelyekből a katedrális a legnagyobb (1268-1270). A kolostort egy dombra építették, amelyet később Matera védőszentjének, Maria della Brunanak ajánlottak fel. 52 méter magas harangtornya van, a homlokzat legfőbb jellemzője pedig a 16 kis oszloppal elválasztott ablak. A beltér díszítése többnyire a 18. századból származik, de nemrégiben egy 14. századi bizánci freskót véltek itt felfedezni, amely a végítéletet ábrázolja.

Matera két másik jelentős temploma, amelyeket Szent Péter apostolnak ajánlottak, a San Pietro Caveoso és a San Pietro Barisano templomok; utóbbit a közelmúltban újították fel. A főoltárat és a freskókat megtisztították, a díszítések és domborművek hiányzó darabjait rekonstruálták.

Materában sok másik templom és kolostor is megtalálható. Némelyik csupán egy egyszerű barlang, oltárral és helyenként egy freskóval, míg más templomok akár barlangok hosszú hálózata is lehet – ezekről azt feltételezik, hogy meditáláshoz használták. Sassiban és Agriban a legjelentősebb barlangtemplomok a Santa Maria di Idris Monte Errona térségében, és a Santa Lucia alle Malve templom az albán negyedben. Mindkettőt 13. századi freskók díszítik.

Vízgyűjtés és a szennyvíz elvezetése

Matera városát egy mély völgy fölé építették, aminek köszönhetően jól el volt rejtve, azonban a lakosság számára nehéz volt a friss víz biztosítása. Ezért az egykori lakók nagy energiát fektettek tartályok és vízvezeték rendszerek kiépítésébe. A legnagyobb ilyen tartályt a Piazza Vittorio Veneto tér alatt fedezték fel. A masszív sziklából kivésett pillérek és a 15 méter magas boltívek hatalmas mennyiségű vizet tudtak összegyűjteni. Ahogy a többi vízgyűjtő tartály, ez is elsősorban az esővizet gyűjtötte, amely innen Sassi városába csordogált tovább.

Castello Tramontano erőd

Kár lenne kihagyni a 16. századi Tramontano várat, amelynek építését gróf Gian Carlo Tramontano kezdte el. A város irányításáért felelt volna a vár, azonban nem sikerült végezni a munkálatokkal. Lapillo tetején, a régi város felett található, és három hatalmas tornya van. Az eredeti tervek alapján 12 tornyot szerettek volna. Az ásatások során óriási római kori tartályokat és építményeket találtak, amelyekből megismerhetjük a régi lakosok egykori életstílusát.