Húsvéti hagyományok a nagyvilágban

A Húsvéti ünnepkört is rengeteg, világszerte változó hagyomány teszi gazdagabbá és színesebbé. Némelyik kellemesen üdítő, de némelyikről néha szívesen lemondanánk – ugye, lányok?

A húsvéti ünnep során nem nehéz elfoglaltságot találni; valószinűleg rád is vár egy csomó kifesteni való tojás, keleszteni való tészta a kalácshoz, közben valakinek a sonkát is meg kell főznie, esetleg a tormát lereszelnie, helyenként elrejtenie a tojásokat a kertben.

Érdemes lehet viszont más országok szokásaival is megismerkedni; míg például Amerikában nyuszi hozza a tojásokat és a cukorkákat a gyerekeknek, addig Norvégiában húsvéti bűnügyi regényeket olvasnak. És ez még csak két példa a különböző kultúrákban kialakult, sajátos szokások közül – nézzük csak, mit találunk még!!

Ausztrál nyúl-bojkott

1991-ben a Rabbit-Free Australia cég kampányt indított, amely a húsvéti nyuszi helyett a közönséges erszényesnyulat reklámozta; ez a hosszúfülű élőlény egészen hasonlít a nyuszira. És miért jobb, mint az „eredeti“? Nos, mivel a nyuszik megrágcsálják a terméseket, ezért kártevőként tekintenek rájuk. Az erszényesnyuszi viszont veszélyeztetett faj, és a csokigyártó cégek az eladott csokoládék ellenértékének egy részével ezeknek a lényeknek a mentését és védelmét támogatják.

Norvégiában a húsvéti thriller is az ünnepi menü része

A norvégok számára az ilyenkor elképzelhető legjobb időtöltés a bűnügyi regények olvasása, amelyeket a helyi kiadók kifejezetten „húsvéti thrillerként“ reklámoznak; ezek Paaskekrimmen néven ismertek. Ez a hagyomány 1923-ban kezdődött, amikor egy könyvkiadó az akkori újság címlapján reklámozta új bűnügyi regényét.

A varázslójelmezbe öltözött Finnország

Húsvétkor ebben a skandináv országban a gyerekek bájos, kis varázslókká változnak. Álarcokba öltözve járják az utcát, hagyományos versikéket szavalnak, és csokitojásokat gyűjtenek. Kezükben tollakkal díszített fűzfaágakat tartanak, Finnország nyugati részén pedig húsvétvasárnap nagy tüzeket gyújtanak. Ennek az északi tradicíónak az eredete az a hiedelem, hogy a lángok elijesztik a rossz szellemeket és a varázslókat, akik seprűiken repkednek Nagypéntek és Húsvétvasárnap között.

Franciaország egy kiadós omlettre hív!

Franciaország déli részén, Haux városának főterén minden évben, Húsvéthétfőn egy óriási omlettből lehet reggelizni. Az elkészítéséhez több,mint 4500 tojást sütnek meg, amiből akár 1000 ember is jól lakhat. Történelmi háttere állítólag a következő: Napóleon és serege egy alkalommal, amikor Franciaország déli része felé tartott, egy kis városban megpihenve omlettet kapott. Napoleónnak annyira ízlett, hogy megparancsolta a város lakóinak, hogy gyűjtsék össze az összes tojást, ezekből pedig másnap az egész seregének süssenek omlettet.

Firenzében „robbanókocsikkal“ készülnek

Firenze lakói már 350 éve rendszeresen megrendezik a Scoppio del Carro, vagyis a „robbanókocsi“ ünnepségét. Egy szépen feldíszített és tűzijátékokkal felszerelt kocsit 15. századbeli kosztümökbe öltözött emberek húznak keresztül a város utcáin, egészen a Santa Maria del Fiore templomig. A rászerelt rakétákat a pap maga gyújtja meg a húsvéti mise során, ezek pedig kint, a téren beindítják a tűzijátékot. E szokás eredete -amelynek célja a bőséges termés és szerencse bebiztosítása -, egészen az első keresztes hadjáratokig nyúlik vissza.

Korfu szigetén közlekedőedények repkednek

A görögországi Korfu szigete szombaton reggel megtelik repülő csészealjakkal; az emberek ablakaikon keresztül dobálják ki a csészéket, a serpenyőket és a tányérokat az utcára, ahol azok nagy robajjal törnek ripityára. Egyesek szerint a velenceiektől származik ez a szokás, akik újévkor minden régi holmit kidobnak, míg mások szerint a virágcserepek hajigálása a tavaszt köszönti és az új termést szimbolizálja, amely már az új edényekben fog kisarjadni.