Nyaralás monszun idején - Esős évszak Ázsiában és Afrikában

A monszun az év bizonyos időszakaiban jelentős mértékben beárnyékolja Ázsia, valamint Afrika egyes területeinek életét. A heves esőzések rengeteg kedvelt úti célban kárt tesznek, áradásokat és káoszt okoznak. De mit is jelent ez a várva-várt nyaralásra nézve? Ha aktuális számodra ez a téma, vagy csak egyszerűen kíváncsi vagy a monszun hátterére, veszélyeire, és nem utolsósorban a pozitív hatásaira, akkor ebből a cikkből mindent kideríthetsz!

JellemzőkElőnyök és hátrányokÉrintett régiókUtazási információk

Áttekintés

Vihar, szakadó eső, erős szél...ez mindennek nevezhető, csak kellemes nyaralóidőnek nem. Aki szeretné az ilyen időjárási tényezőktől mentesen eltölteni az ázsiai vagy afrikai pihenését, annak bizony tisztában kell lennie azzal, hogy mikor érkezik és meddig tart a rettegett monszun. India, Kína, Malajzia és Indonézia kétségkívül álom úti célok, azonban nem mindegy, hogy mikorra szól a repülőjegyünk!

Mindenekelőtt vegyük át röviden, hogy mit is takar a monszun kifejezés. Az arab nyelvből származó „mawsim“ szóból ered, ami mindössze annyit jelent magyarul, hogy „évszak“. Érdekesség, hogy Indiában és az általunk ismert évszakokat valójában a monszun évszakok helyettesítik. Létezik nyári és téli monszun, amelyeket szokás száraz és esős évszakként is megkülönböztetni. Az esőzések régiótól függően más-más időszakra datálhatóak. Például a kínai nyaralásra vonatkozóan nincsenek általános irányelvek, csak ajánlások egy adott területre vonatkozóan.

Jellemzők

A monszun a trópusokon és szubtrópusokon tapasztalható állandó légáramlás, vagyis szél, amely évente kétszer változtatja az irányát. Ha a szélirány legalább 120 fokkal változik, akkor általában monszunról beszélhetünk. Az esős évszakokat közvetlenül befolyásolhatja, ezért a kettőt sokszor egymás szinonimáiként használják.

 

A nyári napforduló idején és hat hónappal később a nap állásának megváltozása miatt az úgynevezett ITCZ (intertrópusi konvergencia zóna) északra vagy délre tolódik. A levegő ekkor az intenzív napsugárzás hatására felmelegszik és felhők képződnek ebben a régióban. Ugyanakkor az alsó területről „hiányzik” a levegő, ezért a monszun szél külső légutánpótlással jöhet létre.

A monszun előnyei és hátrányai

Nyaralóként korántsem szerencsés a monszun idején az érintett országokban tartózkodni – legalábbis sok bosszúsággal jár. Ha a kellemetlenségek ellenére sem szeretnétek lemondani az utazást, fontos számításba venni, hogy néhány napot biztosan a hotelszobában kell töltenetek.

Az esős évszak hatásai azonban sokkal drasztikusabbak lehetnek az adott ország lakóira nézve. Hatalmas anyagi és eszmei károk keletkezhetnek, sokaknak a hajléktalanság lesz a sorsuk. Bár ezek után nehéz elhinni, de a monszunnak nemcsak negatív, hanem pozitív következményei is vannak. Például a felhőszakadásoknak köszönhetően több lesz az ivóvíz, illetve a mezőgazdaság szempontjából is fontosak ezek az esőzések. Összességében a Föld teljes lakosságának mintegy fele ki van téve a monszun hatásainak, többé vagy kevésbé.

Veszélyei

A felhőkből lezúduló tetemes víztömeg miatt jelentős az árvízveszély. Nemcsak a nyílt mezőkön vagy a hegyek lábainál keletkeznek hatalmas károk, hanem a több millió lakosú nagyvárosokban, például az indiai Mumbaiban is, ahol az utakat gyakran elönti a víz. Különösen a nélkülözésben élő lakosok szenvedik el az árvíz hatásait - akár utcára is kerülhetnek, ha a házuk lakhatatlanná válik a szeszélyes időjárástól. Az egyes területeken gyakran megtalálható kis kunyhók csak rövid ideig bírják az esőzést. A fokozott erdőirtás - különösen az ázsiai országokban - még inkább ellehetetlenítette az árvizek elleni védelmet, mivel a víztömegek most gyakorlatilag szabad utat kapnak. De nemcsak az áradások jelentenek veszélyt a helyiekre és az otthonaikra, hanem a víz által kiváltott földcsuszamlások is. Ezenkívül a termést gyakran tönkre teszik az erős monszunszelek és az esőtömegek.

Miért van pozitív oldala a monszunnak?

Az éremnek mindig két oldala van: nincs ez másképp a monszun esetében sem. Fontos tudni, hogy ez az intenzív esőzés sok régióban hetekig, akár hónapokig tartó hőséget és szárazságot követ. Tehát a várva-várt csapadék tulajdonképpen a lakosság túléléséért felel. Ilyenkor végre pótolni tudják a hiányos ivóvízkészletet és a termőföldek is nedvességhez jutnak. Ha az esős évszak váratlanul eltolódik, így nem akkor következik be, amikor a helyiek megszokták, kritikus következményekkel kell számolniuk a tartós aszály végett - például egy sikertelen betakarítással, amely könnyen veszélybe sodorja a szegények életét. Ezért az esős évszakot sok régióban többé-kevésbé még várják is.

Érintett régiók

Leginkább azokat a régiókat érinti a monszun, ahol a földrajzi fekvés a levegő gyors felhalmozódását teszi lehetővé. Ilyenek például a hegyek és tengerek között fekvő területek, illetve a trópusok és szubtrópusok part menti régiói. A monszun elsősorban Indiában, Kínában, Indonéziában és Malajziában ismert, de Srí Lanka és Nyugat-Afrika egyes részei is érintettek. Azonban a felsorolt országokban, sőt azok régióiban is eltérő mértékben, valamint más időpontban üti fel a monszun a fejét.

Jó tudni: Észak-Amerika és Európa heves felhőszakadásait is rendszeresen „monszunszerű“ viharoknak nevezik. Ezek azonban intenzitásukban és természetükben semmiképpen sem tehetőek egy lapra az igazi monszun esőzésekkel.

India

Indiában az év téli és nyári monszun időszakokra oszlik. Míg a téli monszun szeptember és július között következik be, hűvös és száraz levegőt hozva a szibériai területekről, addig a nyári monszunt eső kíséri. A hatalmas mennyiségű csapadék ezért június és szeptember között hullik le. A téli monszunt viszont száraz évszaknak nevezik, ugyanis olyankor alig esik. Ezért nem értelmezhető az esős évszak szinonimájaként.

A nyári monszun után, amely India éves csapadékmennyiségének mintegy 80% -át eredményezi, körülbelül februárig hűvös lesz, mielőtt a hőmérő higanyszála drasztikusan emelkedni kezdene. Tehát, ha például a nyugati Goa városát szeretnétek felfedezni, kerüljétek el a június és szeptember közötti időszakot. Különösen a hegyvidékeken válik veszélyessé a hirtelen lehulló csapadék.

Kína

Akárcsak India, úgy Kína is egy monszun-sújtotta zónához tartozik. Itt viszont egészen másmilyen ez az időszak, továbbá régiónként is vannak különbségek. Májustól szeptemberig heves esőzések várhatóak főként keleten és délen, azon belül pedig a forró és párás délkeleti országrészen. Miután lezajlott, nagyon meleg és nyirkos időjárás uralja a területet. Azonban vannak olyan térségek, amelyeket megkímél az eső. Ezek közé tartozik Tibet és Mongólia, Kína legszárazabb régiói.
Kína látványosságainak megcsodálásához a tél és a kora tavasz a legideálisabb. Ha október és április között érkeztek, általában napos időnek örülhettek. Ugyanakkor szükség lesz meleg ruhákra a bőröndben, mert Magyarországhoz hasonlóan Kínában is hideg tél vár rátok.

Indonézia

Nem meglepő, hogy a 17 508 sokszínű és eltérő fekvésű szigetből álló Indonéziára egyszerűen lehetetlen határozott meteorológiai előrejelzést készíteni. Indiával, Kínával ellentétben nincs általános esős és száraz évszak, helyette egész évben előfordulhatnak hirtelen bekövetkező, heves felhőszakadások. De ez se vegye el a kedvetek az indonéz kalandozásoktól!

Számításba kell venni a magas csapadékkockázatot, ha Bali, Jáva, Kalimantan, Sulawesi vagy Szumátra területére indultok. Ezeken a szigeteken különösen november és március között lehet ítéletidőre számítani. Sokszor még a május is esős, vagy már októberben elkezdődnek az első záporok. A déli országrészben nem kell jelentős esőzésekre készülni, mivel Ausztrália felől száraz szél érkezik. Ha keleten szeretnétek vakációzni, augusztus és március között érdemes felkerekedni. A statisztikák alapján április és július között itt esik a legtöbb eső az egész szigetvilágban.

Malajzia

Délkelet-Ázsiánál maradva, sajnos Malajziát sem kíméli a szeszélyes időjárás. Az egyik jellegzetessége, hogy itt a nyugat és keleti régiók között húzódik egy képzeletbeli határvonal a monszunt illetően. A keleti part mentén, valamint Malajzia központjában általában az október és február közötti időszakban lehet számottevő csapadéktól tartani. Míg a nyugati partvidéken áprilistól októberig érezhető jobban a monszun hatása. Aki az egykor Malajziához tartozó, rohamosan fejlődő törpeállamot, azaz Szingapúrt tűzte a bakancslistájára, inkább kerülje el a téli hónapokat. A legnagyobb esőzések ugyanis november és január között nehezítik meg a szingapúriak életét.

Srí Lanka

A varázslatos Srí Lanka leginkább a hegyvidéki területein szenvedi el a monszun romboló hatásait. Gyakoriak a veszélyes földcsuszamlások és a súlyos árvizek. Az üdülési régiótól függően változó, hogy mikor lehet igazán kiélvezni mindazt, amit az Indiai-óceán szigete kínál. A délnyugati területeken május és augusztus között beszélhetünk esős évszakról, ami olykor szeptemberig húzódik. Ezzel ellentétben az északi és keleti országrészeket október és január között árnyékolják be szürke esőfelhők.

Hogy mi a tanulság? Bármikor megvalósulhat a Srí Lanka-i álomnyaralás, ha a monszun szerint tervezünk!

Nyugat-Afrika

Afrikát elsősorban a forró, napos és nagyon száraz időjárás jellemzi. De nem feledkezhetünk meg a Nyugat-Afrika egyes területeit uraló monszunról sem, például Gambia vagy Ghána területén. A nyugat-afrikai monszunt elengedhetetlennek tartják a túléléshez az aszály után, amely gyakran hónapokig tart. Az Atlanti-óceán felett alakul ki, és esőzésekkel járó heves zivatarokat eredményez régiótól függően április és szeptember, szeptember és november vagy május és július között. Itt is áradásokra kell számítani, amelyek még tovább rontanak az egyébként sem jó állapotú utakon. Mindazonáltal az esős évszak biztosítja, hogy az ország megkönnyebbülten sóhajtson fel a hosszú aszály után.

Utazási információk

Ha már előre tudjátok, hogy elmossa az eső a nyaralást, a következő tudnivalók és tanácsok mindenképpen jól jöhetnek majd!

Európában is elképzelhető a monszun?

Nem, a monszun kizárólag a trópusokra és szubtrópusokra jellemző időjárási jelenség. Annak ellenére, hogy a Közép-Európában vagy Észak-Amerikában tomboló heves esőzésekről szóló híradások gyakran "monszunszerű" felhőszakadásokat emlegetnek, ezek nem hasonlíthatóak össze a valódi monszun területek víztömegével.

Hol a legintenzívebb az esős évszak?

Valószínűleg a himalájai régiótól délre található az a zóna, ami a legtöbbet kapja a monszunból. A Himalája déli szélén fekvő Cherrapunjee-ben például évente átlagosan több mint 11 000 liter esőt mérnek négyzetméterenként. A legnagyobb csapadék mennyiség április és október között hullik.

Változik a monszun az idő múlásával?

A monszun rendszeresen visszatérő „évszak” Ázsiában és Nyugat-Afrikában. A száraz és az esős évszakok mindig nagyjából ugyanakkor következnek be. A felhőszakadások intenzitásában azonban lényeges változást mutattak ki. A kutatók az esőzések mennyiségének növekedését figyelték meg, különösen India környékén, ami összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással és a globális felmelegedéssel. Az árvizek kockázata tehát drámaian növekszik. A jelenlegi átlagos vízmennyiségek azonban még meg sem közelítik az 1904-ben mért rekordot. Ez évi 24 555 liter volt négyzetméterenként, a Himalájától délre.

Mi a helyes magatartás a monszun idején?

Ha nyaralás közben meglepetésként ér egy felhőszakadás a monszun szezonban, akkor semmiképp sem szabad úszni menni, hiszen a magas hullámok nagyon veszélyesek lehetnek. Valószínűleg a legtöbbeknek ilyen eszébe sem jutna a szélsőséges időjárásban, mindenki szívesebben maradna inkább a kellemes hotelszobában. Általában nem szabad hegyvidéki területeken maradni a heves esőzések során, mivel életveszélyes földcsuszamlások fordulnak elő.

Nyaralás az esős évszakban – lehetséges ez?

Elméletileg semmi sem áll a nyaralás útjában az esős évszakban sem, mindaddig, amíg nem veszélyeztetitek a saját testi épségeteket. Ez magában foglalja például, hogy nem a hegyekben tartózkodtok. Egy másik lehetséges akadály, hogy sok szálloda bezárja kapuit az esős évszakban, így előfordulhat, hogy nem találtok szálláshelyet a választott időpontban.

Milyen előnyei vannak a nyaralásnak a monszun ellenére?

Monszun időben utazni igazán kedvező lehet: mégpedig a pénztárcátoknak! A repülőjáratok sokkal olcsóbbak, és egy kis szerencsével baráti áron is találhattok szállodát. Egy másik kiemelt előny, hogy a felkapott turistalátványosságok ebben a szezonban nem zsúfoltak, így sokkal kellemesebb a városnézés.
Ráadásul az esős évszak nem feltétlenül jelenteni azt, hogy a célországot tartós esőzések sújtják és ki sem lehet tenni a lábunkat az utcára. Szerencsére a felhőszakadások gyakran rövid életűek, és a napsugarak hamar előbukkannak a felhők mögül. Tehát az alkuvadászok számára a monszun lehetővé teheti a spórolást anélkül, hogy lemondanának egy paradicsomi nyaralásról.