Növényvilág

Bulgária nyugati határától a Fekete - tengerig egy 550 km hosszú hegység terül el. Az ország területét két részre osztja, és így egy természetes klimatikus határt hoz létre. A hegyvonulat főleg lombhullató erdőkben gazdag. A Balkán-hegységtől délre fekszik a Közép-hegység (Stredna gora). A legnagyobb részét bükkfa, tölgyfa és tűlevelű fák képezik.

A legnagyobb hegysége nemcsak Bulgáriának, de az egész Balkán-félszigetnek a Rila. Bulgária délnyugati részén terül el. A hegyvonulatnak alpikus jelleme van, és környékén 145 tó terül el, közöttük a legnagyobb balkáni tó is, a Smradlivoto. A hegység csúcsait hó borítja, hegyvonulatait a mindig zöld tűlevelű fák-- lucfenyő, boróka, jegenyefenyő, és a magasabban elterülő helyeken a törpefenyő. A leghosszabb hegyi masszívum, amely különböző hegyi sávokban húzódik, a Rodopik. Erdők, tiszta hegyi tavak és folyók, valamint értékes virágokkal borított zöld tisztások alkotják.

Bulgária nyugati részén helyezkedik el a Vitosa hegység. A 17. századig a hegység lejtőit őserdő borította. Az erdős terület nagy része ki lett vágva. Az erdők kivágásával és a védett növényfajták megsemmisítésével 1934-ben felhagytak, amikor is az egész hegység nemzeti parkká lett nyilvánítva. A nemzeti park területének több, mint felét rezervátum alkotja. A legismertebb közülük a Bistrisko 1 137 hektárral. Büszkélkedik értékes tűlevelűk, alpesi fűfajták és szokatlan természeti képződmények előfordulásával - az ún. morénákkal, kőfolyókkal. 1977-ben a rezervátum, köszönhetően az egyedi ökorendszereinek, az UNESCO Ember és a bioszféra programba lett besorolva. A Vitosa hegység Szófia közelsége miatt sűrűn látogatott, nyáron, a hűsítő erdőkben való sétálás ürügyén, vagy télen, a téli örömök és a gazdag hótakaró miatt.

A bulgár fennsíkok, amelyek a folyók mentén terülnek el, jelentős búzatermőföldek. A Balkán-hegység és a Strednou gora (Közép-hegység) között fekszik a "Rózsaszín völgynek" nevezett völgy. Itt rózsát termesztenek, különféle olajok kinyerésének céljából, továbbá borsmentát és levendulát is.

Általánosságban ugyanazokkal a növényfajtákkal találkozhatunk Bulgáriában, mint otthon, tehát nem kell félni a speciális növényfajtákból eredő valamiféle különleges kockázattól. Csak az érvényes, hogy nem alkalmas bármi ismeretlent kóstolni, bármilyen gusztusosan is nézzen ki.