Növényvilág

Montenegrót főként tavasszal és nyáron vadvirágok színes rengetege borítja. Néhányuk egészen különlegesnek számít a Balkánon. Sok örökzöld fa, aromatikus cserjék, tarka virágok találhatóak itt. A helyi faállományt borókafélék, bükk, és oliva alkotja. A területet magas sűrű cserjék, ún. macchia borítja.

Montenegró területe a földközi övezetbe tartozik, de területének nagy részét hegyvidék alkotja, így a magas tengerszint feletti magasság miatt a növényzet és a táj is hegyvidéki jellegű. Az Alpok és Kárpátok növényzetéhez hasonló. A növényzet és a rovarvilág nagy változatosságához a kiterjedt legelők is hozzájárulnak.

Montenegró természeti gazdagságához a növényzet is hozzájárul. A tengerpartot  pínia- és olivaligetek borítják, itt rendkívül dús a földközi-tengeri növényzet. Tízféle pálma terem itt meg, valamint a libanoni cédrus, mimóza, kamélia, bugenvileie, lián, eukaliptusz és gesztenye. Legtöbbjük nem őshonos, de mára már jól aklimatizálódott. A tűlevelű fák is jól alkalmazkodtak a helyi körülményekhez.

Ott, ahol megengedik a helyi körülmények, olivaolaj készítése folyik. Főként a délebbi területek híresek a minőségi olajról. A horvát partokon Dubrovník környékén és Elafiti-öböl környékén termesztett olivaolajjal együtt a Földközi-tenger vidékének legjobbjai közé tartozik. Érdemes megkóstolni az itteni ételeket , hiszen szinte mindig ezekkel az olajjal vannak ízesítve. Nemcsak egészséges, de finom is!

A Földközi –tenger partvidékének terményei a füge, dohány, mandula, déligyümölcs és a szőlő. A nyaralóhelyeken pálmák vannak kiültetve, főként datolyapálmák, de láthatunk itt eukaliptuszt és brazilfát is.

Az ország jelentős területén nemzeti parkok létesültek, a 4 nemzeti park a Lovčen (ez az eredeti Montenegró), Biogradska Gora , Skadarske jazero és a Durmitor.